A közösségi háló kifejezés használata veszélyes lehet manapság. Hajlamosak vagyunk elfelejteni ugyanis, hogy a média őrület, a Facebook film, a megszámlálhatatlan cikk és alkalmazás előtt volt a közösségi hálónak egy hagyományos jelentése is.
Ha tini lányokat kérdezünk meg a fogalommal kapcsolatban, számíthatunk arra, hogy a válasz jórészt Justin Timberlake helyességét fogja előtérbe helyezni. De ha a Wikipédiát vesszük alapul, akkor a következő definíciót találjuk: „egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll; tartalmazza azt, hogy ezek a szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig.” Szó sincs a Facebook-ról, Twitter-től, és sajnos Justin-ról sem.
A közösségi háló két jelentésének különbsége nem egy újságíró figyelmét kerülte el az elmúlt hetekben. A Huffington Post egészséggel foglalkozó best prices for all customers! buy generic zoloft online. top offering, pictures of new generic zoloft. rovatában jelent meg egy írás a következő címmel: „A közösségi oldalak étkezési zavart terjeszthetnek”. A cím mellett a Facebook félreismerhetetlen képe jelent meg. Az oldalon elhelyezett link a Time magazin egészségügyi aloldalának cikkére propecia 30 day supply propecia reviews nov 25, 2014 – baclofen 10 mg tablet; baclofen 10mg tab; baclofen online pharmacy baclofen pill buy baclofen uk baclofen 20mg tab what is baclofen 10 mg mutatott. Gyanakodva kezdtem el olvasni, miként alakul ki a fiataloknál az étkezési zavar a Facebook-on eltöltött idő miatt.
Először is: a cikk a televíziót, mint közösségi médiumot említette. Ez igen furcsa, és erősen megkérdőjelezhető kezdet volt. Ám a cikk ezután egy harvardi tanulmányt idézett forrásként, amely a tömegmédia hatását elemezte az étkezési zavarok kialakulásánál. Megtévesztve a hiteles forrás által tovább olvastam tehát.
A cikk részletesen leírta a kutatás hátterét és menetét, azonban az eredeti tanulmányra mutató linket hiába kerestem. A kutatók Fiji szigetén élő fiatal lányok körében vizsgálták az étkezési zavarok gyakoriságát. A fiatalok két csoportját hasonlították össze: azokat, akik rendszeresen néztek televíziót, és azokat, akik nem rendelkeztek tv készülékkel. Az eredmény nem tartogatott meglepetést. A televíziót néző lányok körében gyakoribb volt az étkezési zavarok kialakulása. Ez az eredmény tehát nem lepett meg, de még mindig nem értettem, miért a Facebook hibája mindez. És akkor felbukkant a „közösségi háló” kifejezés. A tanulmány eredményei alapján a közösségi háló egy másodlagos hatást fejt ki, vagyis a média hatását közvetítheti, befolyásolva azokat, akikhez nem értek el a tömegmédia üzenetei. Néhány percre elidőztem ezen a szokatlan helyzeten: televízió nélküli háztartásban élni, de folyamatosan a Facebook-on lógni. Mostanában ez talán már nem is olyan ritka helyzet, de a fejlődési folyamat eredetileg a következő volt: az emberek először rádiót, majd tévét, később számítógépet vettek. Az internetkapcsolat csak ezután következett.
És akkor rájöttem a rejtély megoldására. A kutatás nem anorexiás lányokról szólt, akik a Facebook és más közösségi oldalak hatására lettek betegek. A szoros baráti kör, a lányok közvetlen közösségében terjedtek a tévé által közvetített veszélyes ideák a kívánatosnak tartott soványságról. Ebben az esetben tehát a közösségi hálót eredeti értelmében használták a kutatók. Ennek ellenére a cikk továbbra is a közösségi oldalakat tette felelőssé az étkezési zavarok kialakulásáért. Egy másik kutatást idézve még az utazást, illetve a külföldi rokonokkal való kapcsolatot is befolyásoló tényezőként említette az étkezési zavarok esetében. Megint csak felmerül a kérdés: mi a szerepe ebben a Facebook-nak, Twitter-nek, vagy bármely más közösségi oldalnak.
Tehát miért is okolja a cikk szerzője a közösségi médiát a televízióval és utazással kapcsolatos tanulmányok alapján? Miért is a közösségi média a felelős a nyugati értékek elterjedéséért, mikor az jóval a közösségi oldalak megjelenése előtt megtörtént? A választ egy félreértésben kell keresnünk. A közösségi háló jelentésének változásában, ami sajnálatos módon elkerülte néhányunk figyelmét. Ez azonban még mindig nem ad okot arra, hogy a televíziót és utazást a közösségi média egy-egy formájaként említsük. Nem ad okot arra sem, hogy egy tanulmányra hivatkozzunk forrásmegjelölés nélkül, főleg nem akkor, ha egy olyan buy cheap prednisone online without prescription cost of prednisolone uk – buy buy advair diskus in canada advair diskus for sale buy fluticasone prednisone online for dogs buy prednisone no prescription ; prednisone oral kutatásról van szó, amely egy másik évtizedben zajlott. És főleg nem ad okot arra, hogy meggondolatlanul tegyünk kijelentéseket egy olyan komoly témában, mint az étkezési zavarok kialakulása.
(A.K.)
