Közösségi média az egészségügyben – túl veszélyes terület?

Az interneten, vagy közösségi oldalakon megjelenő egészségügyi információ nem ugyanolyan, mint a kapcsolati állapotunkat megváltoztatni a Facebookon, vicces megjegyzéseket tenni Twitteren, vagy szégyenkezni a Youtube-on landolt iskolai táncról készült videó miatt. Az egészséggel kapcsolatos tartalmak közzététele okkal nagyobb óvatosságot követel meg. Amellett, hogy az ilyen típusú információk gyakran kiemelt adatvédelmet igényelnek, az is igaz, hogy a helytelenül megjelenő egészségügyi tanácsok többet ártanak, mint használnak. Ez persze hatalmas felelősséget jelent az orvosok és egészségügyi dolgozók számára. Ennek ellenére az online felületeken megjelent tanácsok felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak a betegeknek, akik eddig nem látott mértékben fordulnak az internethez információért.

Tehát veszélyes területről van szó? Igen. Fontos területről van szó? A Manhattan Research legújabb tanulmánya szerint a válasz megint csak: igen. Az eredmények alapján az amerikai felnőttek 48 százaléka használta az internetet egészségügyi termékek vásárlására 2010-ben. Ez 112 millió embert jelent. Összehasonlításképpen: 2005-ben „csupán” 55 millióan vásároltak ilyen termékeket. A tanulmány szerint a betegek először egészségügyi, illetve gyógyszergyártók honlapjain keresnek hasznos információkat a kezelésekről, illetve készítményekről, és csak ezután teszik meg a következő lépést, és konzultálnak orvosaikkal. A kutatás tehát újonnan rámutat, miszerint a megbízható internetes egészségügyi tájékoztatásra igenis nagy igény van. Az orvosok és egészségügyi dolgozók vannak abban a pozícióban, hogy erre az igényre reagáljanak.

De vajon az internet, illetve közösségi oldalak használata megosztja-e az orvosokat naprakész, illetve kevésbé releváns csoportokra? Az adatok ugyanazt a választ adják: igen. Azt gondolhatjuk, hogy az egészséggel kapcsolatos tanácsok kizárólag az idősebb generációnak szólnak. Mivel ez a generáció nem internetezik, nem használja a közösségi oldalakat, tulajdonképpen nem fontos, hogy az egészségügyi szakemberek az interneten megjelenő orvosi információkkal foglalkozzanak. Ha azonban már csak arra gondolunk, hogy (ha minden a tervek szerint halad) a mai fiatal generáció is lesz idősebb egyszer, ez a kijelentés megkérdőjelezhetővé válik. Emellett számos tanulmány azt mutatja, hogy saját előítéletünk miatt gondoljuk csupán, hogy az idősebb korosztály nem ért az internethez. A Pev Internet kutatóintézet adatai alapján 2010 májusára az 55 és 64 évesek közösségi oldal használata 88 százalékkal nőtt, míg a 65 év felettieké 100 százalékkal. Az Akamai által kiadott tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a 30-49 évesek 81 százaléka használ internetet, és ez az arány csupán 11 százalékkal kevesebb az 50 és 64 évesek között. Ennek a korosztálynak 70 százaléka internethasználó. Tehát az a kijelentés, hogy az idősebb betegeknek nem lenne igénye online segítségre, ellentmond a kutatási eredményeknek. A jóslat, miszerint az internetet elutasító egészségügyi szakemberekhez kevésbé fordulnak majd segítségért a betegek valóban ijesztően hangozhat, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé igaz lenne.

(Forrás: Manhattan Research, Pew Internet, Mashable)